Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Dél-Korea
|
Szerzői jogi szabályozás: Dél-Korea Rövidítés: COM:ROK | |
 | |
.svg) | |
| Védelmi idők | |
|---|---|
| Általános | Szerző élete + 70 év |
| Anonim művek | Közzététel + 70 év |
| Audiovizuális alkotások | Közzététel + 70 év |
| Egyéb | |
| Panorámaszabadság | No |
| Védelem év végéig | Igen |
| Szokásos licencsablonok | |
| Szerződések | |
| Berne convention | 1996. augusztus 21. |
| Univ. Copyright Convention | 1987. október 1. |
| WTO-tag | 1995. január 1. |
| URAA restoration date* | 1996. január 1. |
| WIPO treaty | 2004. június 24. |
| *Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja a dél-koreai szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Dél-Koreában, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
A Koreai-félszigetet a Japán Birodalom 1910-ben annektálta, majd 1945-ben, a második világháború végén Koreát kettéosztották: az északi rész szovjet, a déli pedig amerikai fennhatóság alá került. A mai Észak- és Dél-Korea 1948-ban jött létre.
Dél-Koreai 1987. október 1-je óta az Egységes Szerzői Jogi Megállapodás, 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet, 1996. augusztus 21-e óta a Berni Egyezmény, 2004. június 24-e óta pedig a WIPO szerzői jogi egyezmény tagja.[1]
A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a dél-koreai szerzői jog tekintetében a Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.
Jogvédett alkotások
Példák a jogvédett alkotásokra:[432/1957–2017 Article 4]
- Fikciók, költészet, cikkek, előadások, beszédek és más irodalmi művek
- Zeneművek
- Pantomim, színház, tánc és egyéb színpadi alkotások
- Kalligráfia, festmény, szobor, nyomat, illetve kézműves-, iparművészeti- és egyéb művészeti alkotás
- Modellek, tervrajzok és egyéb, az építészethez használt alkotások
- Fotók
- Mozifilmek
- Térképek, grafikonok, tervek, irányzatok, modellek és hasonló alkotások
- Számítógépes programok.
Not protected
Lásd még: Commons:Unprotected works
Under the Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 17588 of December 8, 2020), works that fall under any of the following are not protected by copyright.[3916/1987–2020 Article 7]
- Constitution, laws, treaties, orders, ordinances and rules
- Public notices, announcements, orders, and other similar matters by the State or local governments
- Judgment, decision, order and trial or administrative trial procedure of the court, other resolutions, decisions, etc. through similar procedures
- Compilation or translation of those stipulated in subparagraphs 1 through 3, prepared by the State or local government
- News reports that only convey facts
Általános szabályok
A Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) szerint:
- Hacsak nincs máshogy megszabva, egy mű jogvédelme az alkotó halálát követő 70. évig áll fenn.[432/1957–2017 Article 39]
- Közös munka eredményeképp létrejött alkotások jogvédelme az utoljára elhunyt szerző halálát követő 70. évig tart.[432/1957–2017 Article 39]
- Ismeretlen vagy álnéven dolgozó szerző alkotása a kiadást követő 70. évig védendő, kivéve, ha az alkotó ez idő alatt ismertté vált.[432/1957–2017 Article 40]
- Foglalkoztatás ideje alatt készült alkotások a publikációtól számított 70 évig jogvédettek, azonban ha ötven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, akkor védelmük a létrehozástól számított 70 évig tart.[432/1957–2017 Article 41]
- Audiovizuális alkotások jogvédelme a közzétételtől számított 70 évig érvényes, azonban ha ötven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, akkor védelmük a létrehozástól számított 70 évig tart.[432/1957–2017 Article 42]
- A védelem a lejárat évének végéig tart.[432/1957–2017 Article 44]
- A kapcsolódó jogok 70 évig védik a művet az előadástól, felvételtől vagy sugárzástól.[432/1957–2017 Article 86] Hangfelvételek esetén a zenei alapnak is szabadon felhasználhatónak kell lennie.
1963 előtt elhunyt alkotók, szervezeti művek
1957 előtt a védelem időtartama 30, 2013 júliusa előtt pedig 50 év volt. Ez azon alkotásokra érvényes, melyek szerzője 1963. január 1. előtt halt meg, vagy jogi személy e dátum előtt adta ki azt.
A fotómásolatok kivételével a tanulmányokba vagy alkotásokba beillesztett, csak ezen célra készült fényképek és más műalkotások, illetve az ezt tároló negatívok ma Dél-Koreában közkincsnek számítanak, ha 1976. december 31. előtt készültek és első publikációjuk az országban történt.
Előfordul néhány kivétel. A polgári törvénykönyv alapján örökösök nélkül a szerző halála után a szerzői jog az államra száll át. A terméknek az USA-ban is közkincsnek kell lennie.
Jogállapot az Egyesült Államokban
Annak eldöntésére, hogy az alkotás az USA-ban közkincs-e, meg kell vizsgálni, hogy 1996-ban jogvédett volt-e. Az 1987-ben életbe lépett törvény a jogi védelmet 30-ról 50 évre emelte, így az 1957 előtt elhunyt szerzők művei ma már nem jogvédettek.[3]
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-South Korea}} – azon alkotásokhoz, melyek létrehozója több mint 70 éve elhunyt, vagy szervezeti művekhez, amelyeket több mint 70 éve publikáltak
- {{PD-KoreaGov}} – védelemre nem jogosult kormányzati művekhez
- {{PD-Korea-1910-1945}} – a japán megszállás alatt készült alkotásokhoz
- {{PD-Korea-1910-1945-photo}} – a japán megszállás alatt készült fotókhoz
- {{PD-Korea-1910-1945-film}} – a japán megszállás alatt készült filmekhez.
Cheque
Lásd még: Commons:Cheque
. South Korean cheques are copyrighted by Korea Federation of Banks. Korea Federation of Banks doesn't provide terms of use.
Pénz
Lásd még: Commons:Pénznemek
1950-es megalapítása óta a Bank of Korea a kiadott pénzek jogtulajdonosa. A bank a Guidelines for the Reproduction of Bank of Korea Notes and Coins kiadvány szerint bizonyos korlátozásokkal bárki számára lehetővé teszi a pénzek engedélykérés nélküli felhasználását.
- Az elektronikus másolatok maximális felbontása 72DPI, és az előlapon vagy tükrözött képen (kivéve a portrén) szerepelnie kell a „SPECIMEN” vagy „보기” kifejezéseknek; a szövegnek megkülönböztethetőnek kell lennie, de nem szabad eltávolíthatónak lennie. A mintaszövegnek az előlap tetején látható „Bank of Korea” sornál nagyobbnak kell lennie, és az elkülöníthetőség érdekében nem lehet áttetsző. Ezek a szabályok a részleges másolatokra is érvényesek.[4]
A 3.C szakasz (eszmei másolatok) követelményeinek megfelelő állományokhoz a {{South Korean currency}} sablont használd.
De minimis
Lásd még: Commons:De minimis
Under the Copyright Act (as amended up to Act No. 16600 of November 26, 2019),
- Article 35-3 (Incidental Inclusion, etc.),
- A work seen or heard in the courses of photographing, voice recording, or video recording (hereinafter referred to as "shooting, etc." in this Article), where it is incidentally included in the main object of shooting, etc., may be reproduced, distributed, performed in public, displayed, or publicly transmited. That where it unreasonably prejudices the interest of the holder of author's economic right in light of the type and nature of the used work, the purpose and character of use, etc, the same shall not apply.
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
Csak nem kereskedelmi felhasználás engedélyezett. A Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) 35-ös cikkelye szerint:
- (1) Az alkotást csak a tulajdonosa, vagy a jogot megszerző személy mutathatja be eredeti formájában; ha a művet közterületen állandó jelleggel helyezik el, akkor az előző feltétel nem érvényes.
Note: Please tag South Korean no-FoP deletion requests: <noinclude>[[Category:South Korean FOP cases/pending]]</noinclude>
Under the Copyright Act (as amended up to Act No. 8101 of June 29, 2007),
- Article 35 (Exhibition or Reproduction of Works of Art, etc.),
- (1) The holder of the original of a work of art, architectural work or photographic work (hereinafter referred to as “work of art, etc.”), or a person who has obtained the holder’s consent, may exhibit the work in its original form: Provided, That where the work of art is to be permanently exhibited on the street, in the park, on the exterior of a building, or other places open to the public, the same shall not apply.
- (2) Az (1)-es bekezdésben említett, nyilvános helyen állandó jelleggel kiállított alkotások bármely módon reprodukálhatóak; ez a feltétel a következő esetekben nem érvényes:
- 1. Ha egy épületet átalakítanak
- 2. Ha egy szobrot vagy festményt módosítanak
- 3. Ha a reprodukció az (1)-es bekezdésben foglaltaknak megfelelően, állandó jelleggel történő kiállítás céljából történik
- 4. Ha az újragyártás eladási céllal történik.
- (3) Az alkotások első bekezdés szerinti kiállítója tájékoztató füzetet készíthet az elemekről.
- (4) Megbízásra készülő portré vagy más fotó nem használható fel a megbízott engedélye nélkül.
Ez megengedi a „nyilvános helyeken” állandó jelleggel megtalálható alkotások reprodukcióját; a 35.(2).4 szakasz kimondja, hogy ezek nem készülhetnek eladási céllal. A másolatok definíciója a 2.(22) szakasz szerint: „[…] egy megfogható alkotás elkészítése vagy másolása nyomtatással, fényképezéssel, másolással, hang- vagy videófelvétellel stb.”; a nyilvános helyen lévő alkotások másolata nem adhatók el például képeslapok, naptárak, vagy gyűjtemények részeként, ha abban az adott kép az elsődleges tárgy.[5]
Exception
for non-building structures (such as bridges, dams, tunnels, etc.)
Non-building structures are not mentioned in Copyright Act Article 4, so they do not have a copyright in South Korea. Please use {{PD-structure|KOR}} or {{PD-SK-nonbuilding-structure}} for photos of South Korean non-building structures.
Bélyegek
Lásd még: Commons:Bélyegek
A szerzői jogi törvény 39-től 44-ig terjedő szakaszai alapján a szervezetek által készített jogvédett művek a publikációt követő 70. évben válnak közkinccsé. Az 1963 január 1-je előtt kiadott bélyegekhez a {{PD-South Korea}} sablont használd.
Eredetiség határa
Lásd még: Commons:Threshold of originality
A Copyright Act as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017 gépi fordítása alapján:
- „Alkotásnak” az emberi gondolatok vagy érzések kifejezésére szolgáló művek számítanak.[432/1957–2017 Article 2.2]
Seoul High Court judged the seagull pattern and the figure of Ebisu of EVISU Japan is not copyrighted because they cannot be recognized for originality.[6] Also, The Supreme Court of South Korea has ruled that typefaces are not copyrighted. (See also Commons:Copyright rules by territory/South Korea § Signatures)
However, the Supreme Court of South Korea judged the logo of Fox Racing is copyrighted.[7]
Signatures
Lásd még: Commons:When to use the PD-signature tag
for a typical signature: The Supreme Court of South Korea has ruled that typefaces are not protected by copyright.[8]
for calligraphic signatures: According to Copyright Act Article 4, calligraphy is protected by copyright (See also Commons:Copyright rules by territory/South Korea § Types of protected work).
Lásd még
- 대한민국
- Category:License tags of South Korea
- Category:South Korean FOP cases
- Category:Stamps of South Korea
Jegyzetek
- ↑ a b Republic of Korea Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-08.
- ↑ Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 17588 of December 08, 2020). South Korea (2021). Retrieved on 2021-09-05.
- ↑ Yunjeong Choi (2003) Development of Copyright Protection in Korea: its History, Inherent Limits, and Suggested Solutions, Brook. J. Int'l L. 28, pp. 643−673
- ↑ a b Guidelines for the For Reproduction of Bank of Korea Notes and Coins. Retrieved on 2019-01-27.
- ↑ Jin-won Choe, The Right of Exhibition and the Freedom of Panorama
- ↑ Seoul High Court 2009나122304
- ↑ The Supreme Court of South Korea 2012다76829
- ↑ The Supreme Court of South Korea 94누5632