Commons:Szerzői jogi szabályok országok szerint/Cseh Köztársaság

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory/Czech Republic and the translation is 94% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory/Czech Republic and have to be approved by a translation administrator.
Outdated translations are marked like this.
Other languages:
Szerzői jogi szabályozás: Cseh Köztársaság
Rövidítés: COM:Czechia
Cseh Köztársaság zászlaja
Cseh Köztársaság térképe
Védelmi idők
Általános Szerző élete + 70 év
Anonim művek Közzététel + 70 év
Egyéb
Panorámaszabadság Yes
Védelem év végéig Igen
Szokásos licencsablonok {{PD-old-auto}}
{{PD-EU-no author disclosure}}
{{PD-EU-unpublished}}
{{PD-CzechGov}}
{{FoP-Czech Republic}}
Szerződések
Berne convention 1993. január 1.
WTO-tag 1995. január 1.
URAA restoration date‌* 1996. január 1.
WIPO treaty 2002. március 6.
*‌Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon.

A lap összefoglalja a csehországi szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Csehországban, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.

Háttér

A Cseh Köztársaság 193. január 1-jén alapult meg a Csehszlovákiából való kiválásával.

A Cseh Köztársaság 1993. január 1-je óta a Berni Egyezmény, 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet, 2002. március 6-a óta pedig a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény tagja.[1] A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a cseh szerzői jog tekintetében a Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll., on Copyright and Rights Related to Copyright and on Amendment to Certain Acts (the Copyright Act, as amended by Act No. 81/2005 Coll., Act No. 61/2006 Coll. and Act No. 216/2006 Coll.) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2]

A WIPO adatbázisában megtalálható a Act of April 22, 2008, on Amendments to Act No. 121/2000 Coll., on Copyright and Rights Related to Copyright and on Amendment to the Copyright Act szövege is, amely a kompenzációval kapcsolatos, és nem befolyásolja a védelmi időket.[3] A Wikiforrásban megtalálható a törvény 2008-as módosításának cseh nyelvű verziója.[4]

Általános szabályok

A Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll. as amended up to 216/2006 szerint:

  • Ha a szabályok máshogy nem rendelkeznek, a gazdasági jogok az alkotó halált követő 70. évig érvényesek.[121/2000–2006 Art.27(1)]
  • Ha az alkotás közös munka eredménye, akkor a jog lejáratát az utoljára elhunyt szerző halálától kell számolni.[121/2000–2006 Art.27(2)]
  • Ismeretlen és álnevet használó szerző alkotása esetén a szerzői jogi védelem a publikációt követő 70. évig áll fenn, kivéve, ha a szerző eközben ismertté vált.[121/2000–2006 Art.27(3)]
  • Gyűjtemények jogvédelme a közzétételt követő 70. évig él, kivéve, ha eközben szerzőik ismertté váltak; ezesetben a haláluktól számított 70 év az irányídó.[121/2000–2006 Art.27(3)]
  • Ha a gazdasági jog időtartamának számolásánál a szerző halála nem döntő tény, és a mű a létrehozást követő 70 évben nem lett közzétéve, akkor annak gazdasági joga ezen időtartam végén jár le.[121/2000–2006 Art.27(4)]
  • Audiovizuális művek gazdasági joga az utoljára elhunyt rendező, forgatókönyvíró, szövegíró vagy zeneszerző halálától számítandó.[121/2000–2006 Art.27(5)]
  • A lejárt gazdasági jogú alkotásokat bárki felhasználhatja további korlátozások nélkül.[121/2000–2006 Art.28(1)]
  • A lejárt gazdasági jogú művek első közzétevője 25 évig marad a szerzői jogok tulajdonosa.[121/2000–2006 Art.28(2-3)]
  • A gazdasági jogok időtartamát a kiváltó esetet követő év január 1-jétől kell számolni.[121/2000–2006 Art.27(7)]
  • Egy előadó gazdasági joga a fellépéstől számított 50 évig tart. Ha az esemény eközben publikálva lett, akkor innentől kell az ötven évet számolni.[121/2000–2006 Art.73]

Nem védett művek

Rövidítése

Lásd még: Commons:Unprotected works

A Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll. as amended up to 216/2006 szerint az alábbiak nem védettek:

  • Hivatalos szervek alkotásai (például rendeletek, döntések, charták, nyilvános regiszterek és ezek tartalma), illetve minden ilyen mű kivonata és hivatalos fordítása; a képviselőház és a szenátus kiadványai; városok emlékkiadványai; állami és városi szimbólumok; továbbá minden hivatalos alkotás, ahol a nyilvánosság általi felhasználhatóság kizárja a jogvédelem lehetőségét.[121/2000–2006 Art.3(a)]
  • Hagyományos népművészeti alkotások, kivéve ha azok szerzője ismert; ha a szerző ismeretlen vagy álnevet használt; ezeket csak az értéküket nem csökkentő módon szabad felhasználni.[121/2000–2006 Art.3(b)]

Licencsablonok

Rövidítése

Lásd még: Commons:Licencsablonok

  • {{PD-CzechGov}} – hivatalos cseh művek, állami jelképek, stb. számára
  • {{Money-CZ}} – cseh pénzek
  • {{PD-anon-70-CZ}} - közkincsnek számító alkotásokhoz, amelyek 70 évnél idősebbek és szerzőjük nem ismert.

Pénz

Rövidítése

Lásd még: Commons:Pénznemek

  Csehországban a gyakran használt jogi elemek nem esnek jogvédelem alá, mivel ez korlátozná a nyilvánosság általi felhasználásukat.[121/2000–2006 Art.3(a)] Az előbbi nem vonatkozik a különkiadású érmékre (például nemesfémből készültek, emlékérmek, gyűjtői változatok stb.).

A 2011 szeptemberi Decree No. 274/2011 Coll. (2017. január 1-jével konszolidált) szerint a következő feltételek szerint lehetséges a pénzeszközök reprodukciója:[5] A nem fizikai másolatok maximum 72 DPI felbontásban készülhetnek, és átlósan szerepeltetni kell rajtuk a „minta” jelölést áttetsző színben és olyan rétegen, amely nem választható el az eredeti képtől; a szöveg a bankjegy hosszabbik oldalának 75%-át, a magasságának pedig a 15%-át kell elfoglalja (az azonos jelentésű szavak esetén hasonló méretekben). A képi másolatok maguk is reprodukálhatóak; a fizikai másolatokra más feltételek érvényesek.

Kérjük, a cseh pénzek képeihez a {{Money-CZ}} sablont használd!

De minimis

Rövidítése

Lásd még: Commons:De minimis

A Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll. as amended up to 216/2006 szerint:

  • Nem sért szerzői jogot az, aki egy alkotást egy másik mű felhasználása mellett véletlenül jelentet meg.[121/2000–2006 Art.38c]

Panorámaszabadság

Rövidítése

Lásd még: Commons:Panorámaszabadság

  {{FoP-Czech Republic}} A Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll. as amended up to 216/2006 33-as cikkelye szerint:

  • Megengedett egy téren, utcán, parkban, út mellett vagy bármely más nyilvános helyen állandó jelleggel megtalálható alkotás lerajzolása, festése, arról grafika, fotó vagy film készítése, valamint az így létrejött mű felhasználása; ha lehetőség van rá, a szerző nevére (kivéve, ha az nem ismert) és a bemutató személy nevére hivatkozni kell az alkotás címével és helyével együtt.[121/2000–2006 Art.33(1)]
  • Az első bekezdés feltételei nem érvényesek az építészeti alkotásokra, például egy épület másának felépítésére vagy modell létrehozására.[121/2000–2006 Art.33(2)]

A törvény önmagában nem definiálja a „nyilvános hely” (veřejné prostranství) és az „állandó jelleggel” (trvale umístěno) fogalmakat. A szerzői jogi kivételekkel megegyezően a felhasználási célnak teljesítenie kell a háromlépéses berni tesztet.[6] Ez egy speciális, nem hagyományos eset. A kivétel szerinti felhasználás nem ütközik a hagyományos feltételekbe és nem sérti a jogtulajdonos érdekeit.

Az utcákon, tereken, közparkokban stb. elhelyezkedő alkotások (gyakran a közterületekről látható műveket is ideértik, de ezekre a törvény nem tér ki) szabadon ábrázolhatóak. A Telec-féle megközelítés szerint a kivétel nem érvényes a nyilvános helyekről nem látszódó épületekre akkor sem, ha az épület általánosságban észrevehető.[7]

A veřejné prostranství (nyilvános hely) kifejezés használatával a veřejně přístupné místo (nyilvánosan elérhető hely) helyett, valamint a tény mellett, miszerint a törvény a kültereket csak példaként használja, egyes esetekben a szabályzat nem terjed ki minden beltérre (például bevásárlóközpontok, várótermek, múzeumok, galériák, koncerttermek stb.) akkor sem, ha azok a publikum számára elérhetőek.[8] Más alkotók az ilyen helyeket magánterületnek tekintik.[9] A törvény maga nem tesz különbséget a kül- és belterek között. A Veřejné prostranství részletesebben meg van fogalmazva a Municipal Act (§ 34, 128/2000 Sb.) szabályzatban, miszerint „minden olyan tér, utca, piac, sétány, ültetvény, park és egyéb terület, amely a publikum számára hozzáférhető, a tulajdonjogtól függetlenül közfeladatokat lát el”. A törvényhozó testület No. Pl. ÚS 50/03 döntése szerint a tulajdonos szándékától függően elérhető területek nem esnek a veřejné prostranství fogalma alá.

A beltér tágassága, a hozzáférhetőség jellege (belépőjegy, éjszakai zárvatartás, engedélyhez kötött áthaladás) és a terület célja releváns lehet az alkalmazás szempontjából; ezzel kapcsolatban nem léteznek jogi precedens esetek.

Azon zárt parkok, melyeket a nyilvánosság korlátozott időben látogathat (éjszakai zárvatartás), vagy ahol a belépés díjfizetéshez kötött, vita tárgyát képezik; például a Prague Zoo által a dohányzás betiltásával kapcsolatban emelt vélemény szerint a telek külső részei közterületnek számítanak. Romana Anděrová, az állatkert szóvivője a következőket mondta: „Egy állatkert közterületnek számít, ahol a dohányzást nem lehet betiltani. A pavilonokban és éttermekben tilos rágyújtani. Szerencsére a füst nem zavarja az állatokat, máskülönben nem szeretnék azt.”[10] Az állatkert a Stromovkához és más parkokhoz hasonlóan közterület.[11][12]

A kivétel csak a nyilvános helyeken állandó jelleggel megtalálható alkotásokra érvényes. A 33. szakaszt az „állandó jelleggel” kifejezéssel az EU parlamentje direktívájának bevezetésekor bővítették.[13] A direktíva hasonló korlátozást tartalmaz.[14] Ez a vonatkozó jelentés szerint azt jelenti, hogy a panorámaszabadság általában háromdimenziós és építészeti alkotásokra (szobrok, emlékművek, épületek stb.) alkalmazható, amelyek az Európai Direktívában példaként szerepelnek. A törvény nem zárja ki egyértelműen a kétdimenziós alkotások felhasználását, ha azok megfelelnek minden feltételnek. Az előbbieknek megfelelően a szabályzat érvényes lehet a homlokzatokon, utcákon, információs táblákon stb. állandóan megtalálható festményekre.[8]

A kivétel nem terjed ki az ideiglenes kiállításokra és hasonlókra.[7] Az „ideiglenes” szó jelentése a legtöbb esetben „meg nem határozott időtartamig”, és nincs feltételezve a mű örökkévalósága és eltávolíthatatlansága.

Bélyegek

Lásd még: Commons:Bélyegek

Jogvédett A cseh postai bélyegek (1993 óta) jogvédelme 70 évvel a két alkotó (vésnök és grafikus) halála után jár le. Ezek nem hivatali alkotások. A bélyegeket 2000 óta a postai évkönyben (Poštovní věstník) teszik közzé; ennek szövege közkincs, azonban a bélyegek nem.

Eredetiség határa

Rövidítése

Lásd még: Commons:Threshold of originality

Az alkotásnak kellően egyedinek kell lennie.[121/2000–2006 Art.2(1)] Fotók és számítógépes programok esetén a feltétel, hogy a végeredmény a szerző önálló szellemi terméke legyen.[121/2000–2006 Art.2(2)]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ a b Czech Republic Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-11.
  2. ↑ Consolidated Version of Act No. 121/2000 Coll., on Copyright and Rights Related to Copyright and on Amendment to Certain Acts (the Copyright Act, as amended by Act No. 81/2005 Coll., Act No. 61/2006 Coll. and Act No. 216/2006 Coll. Czech Republic (2006). Retrieved on 2018-11-11.
  3. ↑ Act of April 22, 2008, on Amendments to Act No. 121/2000 Coll. on Copyright and Rights Related to Copyright and on Amendment to the Copyright Act. Czech Republic (2008). Retrieved on 2018-11-13.
  4. ↑ Czech Copyright Act (on the Czech Wikisource)
  5. ↑ Consolidated version of DECREE No. 274/2011 Coll. as amended by Decree No. 418/2016. Czech National Bank. Retrieved on 2019-03-22.
  6. ↑ Telec, p. 368, section I.5
  7. ↑ a b Telec, p. 367, section I.4
  8. ↑ a b Telec, p. 366, section I.2
  9. ↑ Chlumská, Karla (2005-02-16). Veřejně přístupná díla a jejich užití [Publicly Accessible Works and Their Use (in Czech). IHNed.cz : Marketing&Media. Praha: Economia. Retrieved on 2010-07-19.
  10. ↑ to 2006-04-22 18:58:44 question. "Zoo je veřejné prostranství, kde nelze kouření zakázat. Kouřit se nesmí v pavilonech a v restauracích. Ve venkovních prostorách naštěstí kouř ke zvířatům nepronikne, jinak by se jim to určitě nelíbilo."
  11. ↑ to 2006-08-24 09:24:04 question. "Zoologická zahrada je veřejné prostranství podobně jako Stromovka nebo jiné parky. Nemůžeme proto v celém areálu kouření striktně zakázat, můžeme ho jen omezit v uzavřených pavilonech či v restauraci."
  12. ↑ Telec, Ivo; Tůma, Pavel (2007). "§ 33 Užití díla umístěného na veřejném prostranství [Article 33: Use of a Work Located in Public Place]" (in Czech). Autorský zákon: Komentář [Copyright Act. Commentary]. Velké komentáře (1st ed.). Praha: C. H. Beck. pp. 366–368. ISBN 978-80-7179-608-4.
  13. ↑ Explanatory report of Law No. 216/2006, amendment of Law No. 121/2000. (Czech) – Sněmovní tisk č. 1111/0, část 1/3. Praha : Poslanecká sněmovna České republiky, 2005. Kapitola Důvodová zpráva, § 33.
  14. ↑ The text of the Directive 2001/29/EC of the European Parliament (as corrected), Article 5(3)(h).
Caution: The above description may be inaccurate, incomplete and/or out of date, so must be treated with caution. Before you upload a file to Wikimedia Commons you should ensure it may be used freely. Lásd még: Commons:Jogi nyilatkozat
Retrieved from "https://commons.wikimedia.org/w/index.php?title=Commons:Copyright_rules_by_territory/Czech_Republic/hu&oldid=738111901"