Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Oszmán Birodalom
|
Szerzői jogi szabályozás: Oszmán Birodalom Rövidítés: COM:Ottoman Empire | |
 | |
| Védelmi idők | |
|---|---|
| Általános | Szerző élete + 30 év |
| Egyéb | |
| Szokásos licencsablonok | {{PD-Ottoman}} |
| Szerződések | |
A lap összefoglalja az Oszmán Birodalom szerzői jogi szabályozásának a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind az Oszmán Birodalom területén, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
A török eredetű Oszmán Birodalom egykor a Balkán, Görögország, a Közel-Kelet és Észak-Afrika területeit tudta magáénak. Az állam a 19. század során hanyatlásnak indult, majd az első világháborúban Németország oldalán harcolva vereséget szenvedett.
A birodalom felosztása az 1915-ös Londoni Egyezménnyel kezdődött és az antanthatalmak megegyezéseivel folytatódott. A felosztásról az 1919-es Párizsi Békekonferencián döntöttek, ahol a sèvres-i békeszerződést az antanthatalmak és az Oszmán Birodalom is aláírta (de nem ratifikálta).
A részben vagy egészben az Oszmán Birodalom alá tartozó államok 1913-ban: Törökország, Örményország (hamarosan a Szovjetunió része lett), Irak (brit mandátum), Szíria és Libanon (francia mandátum), Palesztina (brit mandátum), Jordánia (brit mandátum), Hidzsáz (hamarosan Szaúd-Arábia része lett) és Jemen.
Általános szabályok
Az Oszmán Birodalom 1923-ban feloszlott, így az USA-ban jelenleg minden innen származó alkotás közkincs. Az Oszmán Birodalom nem ismerte el a nemzetközi szerzői jogi egyezményeket, így az itt napvilágot látó művek nemzetközileg nem élveznek védelmet.[1] Az oszmán hivatalos dokumentumok sem esnek szerzői jogi védelem alá, mivel a divánok (amelyek sok jogi kiadványból álltak) a birodalmon belül közkincsnek számítottak.[2] A birodalom szerzői jogi szabálya kimondja, hogy a törvények nem eshetnek szerzői jogi védelem alá.[3]
A birodalom kötelező formai elemeket írt elő (szerzői jogi értesítés, regisztráció és letét). Az általános időszak a szerző halálát követően 30 év volt, de néha rövidebb is lehetett.
A birodalom felbomlásának idejéről származó alkotások az utódállamok valamelyikében jogvédettek lehetnek. A használathoz pontos dátum megadása szükséges, főleg, ha a mű 1920 környékéről származik. A közkincsként feltüntetett képeket az Oszmán Birodalomban kellett kiadni, nem elég, ha csak ott készültek.
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-Ottoman}} – az Oszmán Birodalomban kiadott, jelenleg közkincsnek számító művek
Bélyegek
Lásd még: Commons:Bélyegek
, használd a {{PD-Ottoman}} sablont.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Intellectual Property Guide: Global Frameworks. Caslon Analytics. Archived from the original on 2008-02-10. Retrieved on 2009-01-26.
- ↑ Al-Qattan, Najwa (2007) "Inside the Ottoman courthouse: territorial law at the intersection of state and religion" in The Early Modern Ottomans, Cambridge University Press, pp. p. 207 Retrieved on 26 January 2009. ISBN: 9780521817646.
- ↑ Birnhack, Michael (2011). "Hebrew Authors and English Copyright Law in Mandate Palestine". Theoretical Inquiries in Law 12 (1): 201-240. CITED: p. 206. // which cited: "Authors’ Rights Act of 1910", Hakk-ı Telif Kanunu, 2 Düstour 273 (1910), 12 Jamad ul Awal 1328 / 22 May 1910, § 8