Category:Május 1. park (Tatabánya)

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
English:
Május 1. park (Est. 1961 other source 1964). Nature protected area in Óváros neighborhood, Tatabánya, Komárom-Esztergom County, Hungary.
Magyar:
Május 1. park (Korábban Kultúrpark). A park bekerített része természetvédelmi terület. A bekerített részen túl van a park utcaszerú része pl. a római katolikus plébánia címe Május 1. park 5 számként van megadva. A parkot Kultúrpark néven 1200 fős szabadtéri színpaddal tervezték 1957-ben végül 1964-ben (máshol 1961) nyitott. A szabadtéri színpadot A család c. (Felállítás 1961, id. Pál Mihály) alkotáson kívül két másik dombormű is díszitettte. 2014-ben elbontották. Raktárban van?? 2015. július 12-én átadták a felújított parkot. A tájépítész tervező Jámbor Kornél volt. A park középpontja, a színpad, a szökőkút felé vezető sétányokat több irányból lehet megközelíteni, mindegyiknél beépítették az elődtelepülések, Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya címerét. A park szökőkutjának a vízsugara a 12 méter magas. A parkban elehelyeztek hat faragott bányász emlékpadot is. Ezek a helyi fafaragó táborban készültek. A sétányok mellett, tájékoztató táblák vannak. Info: zoldkalauz.hu "Ótelep" tábla ismerteti: Óváros vagy Ótelep az egykori alsógalla trerületén jött létre. A bányaüzem területén mukáskolónia létesült és 1901-ben Alsógalla-bányatelep néven vasúti megállót kapott. 1902-ben Tatabánya néven önálló községgé vált. A község a MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) Rt. tulajdonában volt. A munkások részére, a vasút mentén, típusterv alapján, hatlakásos hatajtós szoba-konyha-kamra (megj. kb. 50nm?/4-6-8 fős család) házak épültek, a tisztviselők a telep szélén kertes házakat kaptak, az igazgatási, szociális, kommunális, kulturális és egészségügyi épületek között. "Tatabányai Szénbányászat története I. 1894-1900, és Bányász emlékpad" ismerteti: 1894-ben szerezte meg a MÁK Rt. a tatai medencére érvényes kitermelési jogot 1896 augusztusában az I. sz. lejtős akna majd fűggőleges akna mélyítése kezdődött, 1896 december 23-án megjelent a szén. 1897-ben Ranzinger Vince bányatanácsos átvette a az alsógallai bányászat irányitását, A 400 fős bányaüzem napi 20 vagon szenet termelt. Szénrakodó, szénosztályozó és bányavasút épült. 1898-ra felépült a villamos telep. Ezután a II. sz. Herz Zsigmond, III. sz. gróf Teleki Géza lejtősaknák létesültek. Munkáskolónia épült. 1899 április 8.-án egy dinamitos robbantás robbantás a kiáramló metánt berobbantotta és hat bányász életét veztette. A táblán alul a Tatabányai telep 1900-as évek eleji szelvény és nézetrajza látható: (leírása, felülről lefelé) Televényföld, sárga homok és agyag, kékes tűályog szürke tályog, márga, cerithum striata réteg, szén, édesvitzi agyag lerakodás triászmész alapkőzet. ill. az üzem (leírása, kb. balról jobbra): tömedék akna, iszapoló tölcsér és csatlakozó vízvezeték, fúrótorony, szellőztetőgép, hajtógépállomás a lejtakna kijáratnál, fűggő sínpálya személyszállító akna, és ezek gépháza, osztályozó, külfejtési (Lukács) akna, külfejtés főszállító folyosója, sikló szállítás, tömedék folyosó, fővető, brikettgyár. 1894 áprilisában Selmecbányán az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmány Péch Antal javaslatára elfogadja a Jó Szerencsét! köszönésformát. Jó Szerencsét! köszöntik egymást a világon a bányászok.'Tatabányai Szénbányászat története II 1901-1918' tájékozató: Kb. 1901-re a vasútállomás létesítésének idején már üzemeltek a fűggőpályák, volt posta, távíró jegyző anyakönyvi hivatal, 1910-re elkészült a nyolcadik aknaüzem is a gőzüzemü téglagyár a brikettgyár, megalakult a Sport Club, a bányamentő állomás, 1912-ben cementgyár kezdett müködni, épült a kórház, az óvárosi templom, 1912-re a MÁK részben a tatai szénmedence termelése miatt Európa 50 legnagyobb cége között volt. 1914 az ún. vasúti szénpillér fejtését kezdték, 1915-ben a Galla-patk betörése miatt a III. sz. gróf Teleki Géza akna termelése leállt. 1917-1918 a sztrájkok ideje volt. 'Bányász emlékpad' rész: négykerekú kis vasúti kocsi melyben keskenyvágányú vasúton a bányában termelt anyagot a külszínre hozzák Vontatják tolják kézi erővel, ló segítségével, végtelenített kötéllel illetve mozdonnyal Rakománysúly: 500-1400kg. "Bányamentő álllomás" tájékoztatató: a gyakran ismétlödő bányatüzek miatt az 1900-as évektől müködött bányamentő szolgálat. Az 1911-ben épült,-2010-es években is álló,-bányamentő és túzoltóállomás az üzemirodával szemben épült fel. Itt volt a mentési és túzoltő felszerelések raktárán/szertárán kívül egy okttóterem is. 1930-tól bányamentő gépkocsi is üzemelt. 1954-től függetlenített(?) bányamentő csapat működött a telepen. Az ún. gyakorlati tárót használták a felkészülésekhez. "Bányakórház - gyógyszertár, Gőzfűrdő " tájékoztatató: 1898-ban létesült a kolónia (későbbi Tatabánya község) rendelőintézete. 1899-1912 között 50 ágyas kórház volt a vasút mellett az I-es és III,-as telep között, ez később vendéglő majd kisáruház lett /megj. más forrás 1900-as nyitást 14 kórtermet említ/. 1912-ben átadták a 23 kórtermes kórházat. A 'Bányatárspénztár' új orvosi remdelőt és gyógyszertárat ép.tett az új kórház mellé. 1927-ben épül a Gőzfűrdő másnéven a 'Bányászfűrdő'. "A Népház és Tulipános Ház" tájékoztatató ismerteti: 'A Népház a város legrégebbi kulturális intézménye 1917-ben épült. Jelenlegi alakját 2009-es átépítés során nyerte ele (megj. wikipedia szerint 1976-1979 között is volt egy jelentős bővítés átépítés) A bányavállalat a bányászok népművelésére, oktataásra, társadalmi rendezvények megtartására, mozielőadások megtartására, egyesületeknek és könyvtárnak építette. 1945-től művészeti csoportok otthona is lett az épület. 1989-ben alakult a Jászai Mari Játékszín. 1994 óta Jászai Mari Színház a neve. A Színház mellett most is könyvtár és művészeti egyesületek otthona (megjegyzés egy nagyobb teraszos kávéház is van a Liget felőli oldal oldalon)', a 'Tulipános Ház' története: a bánya vállalat tisztviselőinak épült Tiszti Kaszinó néven, a cég altisztjei és a bányászok nem használhatták. Az első Tiszti Kaszinó a vasútmellett épület fel a 1898-ban. A második Tiszti Kaszinó,-ennek a neve most Tulipános Ház,-1924-ben, magyaros szecessziós stílusban Toroczkai Wigand Ede tervei alapján a Népházzal (most Jászai Mari Színház) szemben épült. 1945 után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség székháza volt. 1958-tól Magyar Szocialista Munkáspárt székháza. 1967-től a Dúsítő Berendezések gyára (máshol Tatabányai Szénbányák Vízdúsító és Ásványelőkészítő Fővállalkozása) irodaépülete volt. 2008 őta helyi egyedi védelem alatt áll. "Szent István Plébániatemplom Bányásztemplom " tájékoztatató ismerteti: a bányatelepe első római katolikus templomát 1898-ban szentelték fel egy átalakított barakképület volt a telep szélén. 1903-ban bánylelkészség létesült. 1911-ben,-háromhajós, neógótikus, Székely Jenő tervezte,- plébániatemplomot kezdett építeni a bányavállalat. A barakk-templom a református egyházé lett. 1912-ben az elkészült templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. 1950-ig, Szent István napkor bányászbúcsút tartottak. - Komárom-Esztergom megye, Tatabánya, Óváros, Népház utca, Béke utca és Molnár utca határolja illetve itt vannak a kapuk
Object location47° 33′ 29.18″ N, 18° 25′ 25.94″ E Kartographer map based on OpenStreetMap.View all coordinates using: OpenStreetMapinfo

Subcategories

This category has the following 6 subcategories, out of 6 total.

F

M

R

S

T

Media in category "Május 1. park (Tatabánya)"

The following 24 files are in this category, out of 24 total.

Retrieved from "https://commons.wikimedia.org/w/index.php?title=Category:Május_1._park_(Tatabánya)&oldid=628277013"